gradiskai végezred, Gradiscanum Regimen Confiniarium, 1750–1872: a szlavoniai határőrvidék közigazgatási területe. – É-on a →kőrösi végezred és →Pozsega vármegye, K-en a →brodi végezred, D-en az országhatár (az Oszmán Birod-hoz tartozott Boszniával), Ny-on a II. báni végezred és Kőrős vármegye határolta. A bécsi haditanács igazgatása alatt 1850-ig a zágrábi főparancsnoksághoz tartozott. – Ter. 29,08 osztr. mf², 1802: 50.391 fő élt, 1828: városai Újgradiska (Nova Gradiska, Neu Gradiska) 241 házban 1600 (911 r. k., 689 g. kel.) lakossal, Ógradiska (Stara Gradiska, Alt Gradiska) 349 házban 2248 (1759 r. k., 689 g. kel., 18 egyéb vallású) lakossal, 135 faluval,70 pusztával össz. 63.219 lakossal. 1870: 12 (csaglicsi, kapelai, lipovljanei, masici, novszkai okucsanei, orlovaci, petrovoszelói, rajcsi, resetári, szibinjei, sztupniki) századra, 143 önálló-, 32 kapcsolt, össz. 175 településre osztva, 61.596 fő lakta, székhelye: Gradiska. – R. k. egyh-kormányzata nagyobbik részében a →zágrábi püspökséghez, kisebb részében a →diakóvári püspökséghez tartozott. 88

Magda 1819: 542. – Nagy 1829. II: 158. – Helységnévtár 1873:76. – Edelényi-Szabó 1928: 701. (52. térkép)